A MÛTRÁGYÁZÁS IDEJE

A növény fejlõdési ütemének megfelelõ osztott adagú nitrogéntrágyázás nemcsak a termés mennyiségét és minõségét javítja, hanem a jobb hasznosulás, kisebb veszteség révén a környezetet károsító hatás is csökkenthetõ. A nitrogénmûtrágyák fõ szezonja a tavaszi idõszak. Lényegesen kisebb mennyiséget használnak õsszel a vetések alá alaptrágyaként, azonban a gondos gazdák a komposzt érleléséhez egész évben, õsszel pedig szalmás istállótrágya, zöldtrágya illetve egyéb szerves anyag bedolgozásával egyidejûleg is alkalmazzák a humifikálódás elõsegítésére. A jó minõségû humusz és kalcium a talajszerkezetet morzsalékossá teszi, és a talaj vízgazdálkodását is javítja (közvetve aszálykárcsökkentõ).

A foszfor- és káliummûtrágyák alaptrágyaként való felhasználása javasolt. A foszfort lehetõleg a gyökérzóna mélységébe kell bedolgozni, mivel e tápanyag a talajban gyorsan megkötõdik, és ez által abban a rétegben marad, amelybe került. A tavaszi kiegészítõ viszonylag nagyobb arányú foszformûtrágya elsõsorban csak homokos területeken javasolt. Tavaszi vetésû növények alá ajánlatos indító (starter) mûtrágyaként felhasználni nitrogénmûtrágyával együtt.

A káliummûtrágyát a foszformûtrágyához hasonlóan alapmûveléssel dolgozzuk be a talajba, így a klorid-ion (kálium-klorid esetén) tavaszra teljesen kilúgozódik. Homoktalajokon célszerûbb tavasszal kijuttatni, figyelembe véve a fiatal növények klorid érzékenységét.